A Szimpla Csoport blogja a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület új honlapjának elkészültéig helyet ad az Egyesület felhívásainak, közleményeinek ezzel támogatva a megújuló szervezet célkitűzéseit.

A napokban közzétett tagtoborzó felhívást kiegészítendő közzétesszük a Hilscher keretei között szerveződő szakmai műhelyek közül az első két kezdeményezést. Amikor valaki úgy dönt, hogy belép a Hilscher Egyesületbe, közvetlenül az induló műhelyek valamelyikébe is jelentkezhet, illetve maga is javaslatot tehet műhelyek indítására. A műhelyekre jelentkezni vagy azokra javaslatot tenni a hilscher1989@gmail.com e-mail címen lehet.

Az eddig meghirdetett műhelyek:

- "A tökéletes kőleves" - csoport a segítő munkában, munka a segítő csoportban -
     Pázmándi Kitti, Vasas Luca
- A szociális munka lehetséges fejlesztési irányai - Kozma Judit
- Korunk pestise a függőségek - Sarcevic Bea
- EU-s fejlesztések társadalompolitikája - Sziklai István
- Foglalkoztatás bővítés kilátásai - Vucskó Bernadett
- Államháztartás jóléti újraelosztása - Mózer Péter
- Önálló Életvitel - Bugarszki Zsolt

A műhelyekről:

"A tökéletes kőleves"
- csoport a segítő munkában, munka a segítő csoportban -

Úgy gondoljuk, hogy a csoportban működő segítői technikáink fejlődése nem csak egy sztárpszichológus több tízezer forintos fejtágító hétvégéjén, hanem egy tapasztalt, és gondolkodó szakembercsoport munkáján keresztül is elérhető. Erre szánjuk ezt a műhelyt, hogy lássuk, és láttassuk, hol tart most a közös fejünk ebben a témában. A cél a "tökéletes kőleves" összeállítása a saját alapanyagainkból.

Néhány téma ízelítőül:

a csoport mint modell - külvilág és a csoport viszonya
a rend és a káosz hatása a csoportban
a segítő(k) szerepe - egy szuperhős, egy biztonsági őr, egy boxzsák, vagy csak
    egy váza az asztalon? vagy milyen helyzetben melyik?
intézmény és csoport viszonya

 

A műhely befogadóképessége: maximum 10 fő. 
Jelentkezési határidő: február 20.

A műhely felelősei: 

luca + kitti

Vasas Luca és Pázmándi Kitti

 

 

A szociális munka lehetséges fejlesztési irányai c. szakmai műhely
Kozma Judit


Magyarországon a szociális munka - éppúgy, mint több nyugati országban - nehéz helyzetben van. Az elmúlt évtizedekben nem tudott eléggé megerősödni az a szakmapolitika, mely önálló kutatási és fejlesztési eredményekre alapozva a hivatás autonómiáját növelni tudta volna. A hazai szociálpolitikai döntéshozók rövid pórázon és kiszolgáltatott helyzetben tartották a szociális munkás professziót, jelzéseit nem vették figyelembe, a szakma munkafeltételeit befolyásoló döntések társadalmi-szakmai vitájára, megérlelésére, átgondolt szakmai álláspontok kialakítására nem volt idő. Sokféle irányzat és kezdeményezés jelent meg a hazai gyakorlatban. Többek között gondolhatunk itt a közösségi munka fejlődésére, ami abban a felismerésben gyökerezett, hogy a szűken vett esetkezelés nem tud megfelelő választ nyújtani a mindennapi gyakorlat kihívásaira. Létrejöttek a feminista szociális munka szolgáltatások, a meleg közösség saját segítő szervezeteket hozott létre, ismerjük a szociális gazdaság kíséreteit, a hajléktalanokat és fogyatékkal élőket szolgáló ellátórendszeren belül is látunk komoly szakmai fejlesztéseket, a képzés is jelentős innovációkat mutathat fel. A hazai szociális munkás kutatás és nyilvánosság azonban nem tükrözte híven ezeket a fejleményeket. A műhely a szociális munka két aspektusát, a kutatást és a szakmai nyilvánosságot támogatná. A hazai helyzet feltárása és bemutatása alapján válhat csak lehetővé a jövőbeni fejlesztési irányok felvázolása, hatékony szakmapolitika kidolgozása. Ami természetesen nem pusztán a professzió érdeke, hiszen a jobb munka elsődleges haszonélvezői a szolgáltatások igénybevevői.

Kozma Judit (1954) szociális munkás, szociálpolitikus, szociológus, több szociális képzés tanára. 1980 óta dolgozik a szociális területen, nevelőotthoni nevelő, majd hivatásos pártfogó volt a gyermekvédelemben. 1990-től tanít a szociális felsőoktatásban. Több publikációban elemezte a szociális munka aktuális kérdéseit. Kutatásai a mélyszegénységben élő családok és a szociális szolgáltatások közötti kapcsolatot, a szociális munka szolgáltatások helyzetét vizsgálták, doktori disszertációjában a szociális munka professzionalizációját elemezte a jóléti államokban. Az utóbbi években a szociális szolgáltatások modernizációjának kérdéseivel, a szakmai szabályok fejlesztésével foglalkozott a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben
 

Legutóbbi publikációi:

- Munkatársakkal: Nyomorgó családok és szociális szolgáltatások. Budapest, SzMI, 2010.

- Munkatársakkal: A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének előzményei és hatásai. Kapocs, 46. szám, 2010., valamint a teljes anyag: http://www.szmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=722:a-gondozasi-szuekseglet-valamint-az-egeszsegi-allapoton-alapulo-szocialis-raszorultsag-vizsgalata&catid=1&Itemid=34.

- Developing Professional Standards for Social Services.  Social Work Review, 2011, 1.

 

"Korunk pestise a függőségek" szakmai műhely
Sarcevic Bea


A társadalmi krízis mindenkire hatással van, de a többszörösen hátrányos helyzetben élőknél a következmények hatványozottan jelentkeznek, kialakulhat az egészségkárosító deviáns magatartás, amely a fiataloknál gyakran a kábítószerek fogyasztásában ölt testet. Az addiktív szerek használatáról azonban nagyon kevés felmérés áll rendelkezésünkre a Vajdaság és Szerbia szerte. Kutató munkámban kiderült, hogy annak ellenére, hogy a legális és illegális szerek is jelen vannak a diákok körében, a velük nap mint nap találkozó tanárok többsége nem tekinti problémának, veszélyforrásnak a kialakult állapotot. A szakmai műhely célja, a fiatal populáció érintettségének pontosabb felmérése, Magyarországi adatokkal végzett összehasonlítások. A magyarországi szerhasználatról szóló kutatások tapasztalatait, módszertanát kívánjuk feldolgozni, hogy azokat később át lehessen ültetni a szerbiai gyakorlatba, valamint segítséget adhasson a vajdasági drogprevenciós programokban, a pedagógusok, szakemberek bevonásába. A műhely folytatásaként komplex drogprevenciós rendszer kialakítása a cél a határon túlon, valamint a hajléktalanok körében végzett szerhasználati szokások feltérképezése. A műhely helyt ad a segíteni szándékozó és a segítés örömét megismerni vágyó fiataloknak.

Sarcevic Bea (1987) szociális munkás, jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika Tanszék, mesterszak hallgatója. A fiatalok problémái iránt érdeklődő, a szabadkai Vöröskereszt aktivistája, előadásokat szervez a témában. Munkássága, mág középiskolásként 2005-ben kezdődött egy kérdőíves kutatással: a dohányzási, alkohol- és pszichoaktív szerfogyasztó szokások feltérképezése az általános és középiskolás tanulók körében. 2008- ban TDK - "Korunk pestise a függőségek", és 2009- ben "Középiskolás korú fiatalok drogfogyasztása a pedagógusok szemével" címmel a pedagógusok oldaláról vizsgálta meg a szerfogyasztás kérdését. Az Országos Tudományos Diák Konferencián (OTDK) I. helyezetet ért el.

 

"EU-s fejlesztések társadalompolitikája" c. szakmai műhely 

Sziklai István
 

Magyarország Uniós csatlakozásának egyik legkézzelfoghatóbb előnye az EU-s támogatások igénybevehetősége. Európa célja ezen támogatásokkal a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentése a tagországok között és a tagállamokon belül.Az elmúlt években számos program és számtalan pályázat született. Nagyon sok ember munkája van ezen - összességében többezer milliárd forintos - projektekben. Miközben az EU-s pénzek elköltéséről látványos híradások számolnak be; kevés - a szociális szakmaiságot tartalmazó - elemzés született ezen fejlesztések hasznosulásáról. Noha időnként a problémák is hangot kapnak, hiányzik egy olyan rendszeresen ismétlődő pártatlan értékelés, amely társadalompolitikai szemszögből tárgyalja a forrásfelhasználást.A szakmai műhelyünk célja az, hogy a szociálpolitika tükrén keresztül, az esélyegyenlőség szempontjából vizsgáljuk az EU-s fejlesztések szabályozását, tervezését, végrehajtását, gyakorlati hasznosulását. Ennek keretében a támogatásoknak a szociálpolitika célkitűzéseire, célcsoportjaira, illetve eszközrendszerére gyakorolt hatását elemezzük. 

Sziklai István (1972) szociálpolitikus, szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék oktatója. Az 1990-es évek elején kezdett dolgozni a szociális területen, az akkoriban kiépülő családsegítő szolgáltatásban. 1997. óta folyamatosan dolgozik kutatóként, szakértőként a szociálpolitikát és foglalkoztatáspolitikát elemezve, a fejlesztésüket - változásaikat kísérve figyelemmel. A 2000. évtől a szociális ügyekért felelős minisztériumokban dolgozott, főként az EU- s csatlakozás szociálpolitikához kötődő területein (mint pl. a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni stratégia). Tervezőként részt vett 2002-től Uniós társfinanszírozással megvalósuló hazai fejlesztések tervezésében, a végrehajtási intézményrendszer kialakításában, (az operatív) programok, kapcsolódó pályázatok menedzselésében. Oktatói munkája mellett jelenleg is szakértőként aktívan tevékenykedik több Uniós finanszírozású projekt tervezésében, megvalósításában.

 

A "Foglalkoztatás bővítés kilátásai" szakmai műhely Vucskó Bernadett vezetésével   

A gazdasági válság hatására Magyarországon 2006 óta stagnál a foglalkoztatás, míg a környező országokban nőtt. A költségek csökkentése, a versenyképesség és a rugalmas szolgáltatás és termelés megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő megoldásokat. 2009-ben már a foglalkoztatás újra csökkent hazánkban, visszaesett az 1999-es szintre. A csökkenést nem az inaktívak arányának növekedése, hanem a munkanélküliek számának növekedése okozta. A munkanélküliek munkaerő-piacra való visszavezetésének egyik eszköze az atipikus foglalkoztatás, azonban ez a forma még nem elterjedt.A jogszabályi változások hatással lehetnek a munkaerő-piac pozitív változására, de vajon jó irányba haladunk-e? A döntéshozók kellő figyelmet fordítanak-e a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévők becsatornázására (különösképp a kisgyermekes szülőkre), figyelembe veszik-e a munkáltatói igényeket és terheket? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a válaszokat a foglalkoztatás bővítésének érdekében. Ez a szakmai műhely építő kritikával elemzi a munkaerő-piac jelenlegi változásait és tesz ajánlást a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeire.  

Vucskó Bernadett (1974) szociálpolitikus, szociális munkás, foglalkoztatási szakértőként a munkáltatók és a munkavállalók szempontjait egyaránt figyelembe veszi. Esélyegyenlőségi tanácsadóként a munkáltatók érzékenyítését és befogadóvá tételét, valamint az atipikus munkák elősegítését tűzte ki célul. Tapasztalatait a vállalati, civil és állami szférából egyaránt szerezte. A Budapest Esély Nonprofit Kft-nél vállalati kapcsolattartóként informálja és segíti a munkáltatókat, előadásokat és képzéseket tart.A témában megjelent legutóbbi publikációi:

- Az atipikus foglalkoztatás hazai és külföldi gyakorlata In: Állásstart 2011

- Könnyített foglalkoztatás Ajánlások az atipikus foglalkoztatásról munkáltatóknak Budapest Esély Nonprofit Kft. 2010. Budapest

- Munkakalauz a dolgozó szülőknek Budapest Esély Nonprofit Kft. 2010. Budapest, szerzőtárs: Koltai Luca

 

 

Az "Államháztartás jóléti újraelosztása" szakmai műhely Mózer Péter vezetésével

A szociálpolitika egyik legjelentősebb kérdése, hogy az állam milyen eszközökkel, milyen mértékben kívánja befolyásolni, korrigálni vagy helyettesíteni a piac működését. Ennek kitüntetett területe a jóléti újraelosztás (adórendszer és kiadások szerkezete). A jóléti ráfordítások mértékének pontos meghatározása függ a választott statisztikai eljárásoktól, de az mindenképpen kijelenthető, hogy jelentős területről van szó, mivel hazánk nagyságrendileg az államháztartás kétharmadát - háromnegyedét fordítja jóléti célú közkiadásokra. A jóléti újraelosztás társadalmi hatásairól nem készülnek olyan hatástanulmányok, melyek a várható társadalmi következményeket vennék számba, hasonlóan a Költségvetési Tanácsnak a gazdaság és az államháztartás területén (sajnos csak eddig) készített értékeléseihez. Azaz nagyon hiányzik egyfelől egy rutinszerűen (azonos időszakokban, azonos módszertannal) ismétlődő értékelés, másfelől a nagyobb intézkedések (változások) társadalompolitikai hatásának vizsgálata. Ez a szakmai műhely ezt a hiányt kívánja pótolni.

 

Mózer Péter

Mózer Péter (1965) szociálpolitikus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék oktatója. E mellett 1998 óta foglalkozik az államháztartás jóléti újraelosztásának társadalom- és gazdaságpolitikai kérdéseivel, valamint az adózás és a szociálpolitika lehetséges kapcsolódásaival. Az elmúlt időszakban több reform-intézkedések megalapozást szolgáló munkában vett részt. Ezek a következők: a) Adózás és társadalmi igazságosság. Politikatörténeti Alapítvány Társadalomelméleti kutatási program (2003-2005); b) A Szociális Törvény megújításának fő irányairól c. program (SZOLID program – 2003-2006) c) a Miniszterelnöki Hivatal Államreform Bizottság Titkárság szakmai főtanácsadója (2006-2007). Több publikációja is megjelent.

Ezekben a témákban a legutóbbi kettő:

- Mózer Péter: Jóléti alternatívák és szegénység. In.: Törzsök E. – Paskó I. – Zolnay J. (szerk.) Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2007. eök!k, Bp., 2008.

- Mózer Péter: A családtámogatások adó-és szociálpolitikai vonatkozásai In: Simonyi Ágnes (szerk.) Családpolitikák változóban SZMI, Bp., 2010.

 

"Önálló életvitel" szakmai műhely Bugarszki Zsolt vezetésével

A műhely a fogyatékossággal élő emberek, illetve a pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának kérdéseit járja körül. Az eltelt 20 évben számos próbálkozás történt Magyarországon arra, hogy a hagyományosan kirekesztett, margóra szorított fogyatékossággal élő emberek végre társadalmunk teljes értékű tagjai legyenek. Az eltelt pár évben az ELTE Tátk keretei között is számos tanulmány, elemzés készült a témában. A Hilscher Önálló Életvitel műhelye a már meglévő munkákat folytatva kíván csatlakozni azokhoz a reformkezdeményezésekhez, melyek évek óta dolgoznak a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának elősegítéséért.

 

Bugarszki Zsolt

Bugarszki Zsolt (1972) szociálpolitikus és szociális munkás, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék oktatója. 1994 óta dolgozik mentális problémával élő emberekkel. 1994 és 1998 között a Pesthidegkúti Pszichoterápiás Osztályon, 1995 és 2007 között a Soteria Alapítványnál dolgozott. 2008 óta az ELTE Társadalomtudományi Kar fogyatékosügyi koordinátora.

 

 Legutóbbi publikációi:

- Bugarszki Zsolt: Van-e ma Magyarországon intézménytelenítés a mentális problémák kezelése területén? Doktori disszertáció 2010.

- Zita Weber, Bugarszki Zsolt: Some reflections on social workers’ perspectives on mental health services in two cities – Sydney, Australia and Budapest, Hungary. International Social Work March 2007. vol. 50. no 2. 145-155

2011.01.22. 14:44

Szerző: szimplacsoport

Szólj hozzá!

Címkék: hilscher műhelyek

A bejegyzés trackback címe:

https://szimplacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr962605074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása